Bro Guide

Ki vagy te? A férfiember identitása, 1. rész

By  | 

Cikksorozatunkban végigvesszük, hogy a fő férfi identitások milyen szerepet játszhatnak a társadalmi életedben, hogyan befolyásolhatják a kapcsolataidat, és persze azt is, hogy milyen hatást válthatnak ki a nőkből.

 

Habár az identitás egy hatalmas és fontos kérdéskör, ritkán csöppenhetünk hasonló témán nyammogó beszélgetésbe, és még ritkábban olvashatunk róla a sajtóban (Már, ha nem vagy rajta a pszichológiatudományi szakirodalmon, de talán annyira nem. – a szerk.). Pedig talán mindannyian jobban járnánk, ha többet foglalkoznánk a topic-kal. Alább pedig az is kiderül, hogy miért.  

3575828156_e04def5dfa_b

Mi az identitás?

Ugyan nem a legtekintélyesebb forrás, de a célnak első körben a Wikipédia szócikke is tökéletesen megfelel.

“Az identitás énazonosság, önmeghatározás szerepeken, magatartásformákon, értékrendszeren keresztül, mely a “teljes én” érzésével társul. A személyiségfejlődés eredménye, a szocializáció eredménye, az emberi kölcsönhatások során jön létre.

Erik H. Erikson fejlődéselméletének ötödik szakasza a pubertás, melynek legfontosabb feladata az identitás kialakulása, mely serdülőkor végére (18−22 éves kor körül) befejeződik. Az identitás formálódása egy életen át tartó folyamat különböző szerepeken keresztül, melyekkel az egyén azonosul (anyai/apai szerep, nagyszülői szerep, szakmában betöltött szerep stb.)”

Szimpla szógatyába rázva az identitás az a szerep, amivel azonosulni tudsz, és amivé válni szeretnél. Vagy épp az (és erre kevesebben gondolunk), amit az ismerőseid gondolnak rólad jelenleg, esetleg az, amilyen személyiségsémát húznak rád az ismeretlenek a mindennapokban. Vegyünk egy példát. Én valahol az atléta, a geek és a lázadó vállalkozó között lebegek. Az átlag angolnak azonban az akcentusom miatt csak egy másik balkáni jöttmentnek tűnhetek, aki az NHS-t terheli, és valószínűleg csak a járulékok miatt telepedett le.

memyself_irene_gif

Ahhoz, hogy az önazonosság fontosságát valamilyen bennünk erősebben élő élményhez tudjuk kötni, először is a sztereotipizálásról és annak a közösségi dinamikában betöltött szerepéről kell beszélnünk. A görög eredetű sztereotípia fogalmát, mely a szilárdat jelentő “stereós” és a formát, sablont jelentő “týpos“ összetételéből született, Walter Lippmann vezette be a köztudatba 1922-ben, és a Public Opinion című könyvében az ember tudatában őrzött világkép megnevezéseként használta.

 

Sztereotipizálás: a közösségi szűrő

chevrolet_stereotypes16

Miért jövök most ezzel? Szimplán azért, mert mindenkit érint. “Agyunk a folyamatosan érkező információáradatot különböző módszerekkel dolgozza fel, és teszi lehetővé az emlékezet számára az adatok felidézését. A sémás feldolgozás folyamán agyunk nem rögzíti egy új esemény összes részletét, hanem a meglévő sémák egyikével hasonlítja össze, így a feldolgozás gyors. A folyamat automatikus, legtöbbször tudatában se vagyunk a konstruálási folyamatnak.”

Ez azt jelenti, hogy ha például találkozunk valakivel, vagy látunk valakit, az agyunk megfelelő mennyiségű információ nélkül lép akcióba, viszont olyan gyakran lőhet mellé, mint a rohamosztagosok a Star Wars-ban. Ám ha netán a ránk aggatott címkék valaha a tudomásunkra jutnak, akkor talán fortyogó vérrel, a nyakon vörösen duzzadó erekkel, gyűlölettől eltorzult arccal fakadunk ki, hogy márpedig ez mennyire unfair. Akármennyire fáj a dolog, a duzzogás nem segít, és jobb, ha elfogadjuk a tényt, hogy

ezt a funkciót gyárilag mindannyian megkapjuk.

Kapcsolódó sztori a videóban 1:50-től:

Még azok is, akik foggal-körömmel harcolnak a sztereotipizálás ellen…   

Pár jellemző példa:

  • A férfiak erőszakosabbak a nőknél
  • A japánok visszahúzódóak, okosak és passzív okostojások
  • Az amerikaiak tahók, kövérek, arrogánsak és kultúrálatlanok
  • Az angolok kultúráltak, bírják a gyűrődést, de arrogánsak
  • A németek precízek, katonásak, és sörben fürdenek
  • A magyarok szeretik a paprikáskrumplit, megbízhatatlanok, és szeretnek áskálódni
  • A franciák finnyásak, elegánsak és sznobok
  • A latinok hihetetlenül érzelmesek, és csak az élvezetek hajkurászásán jár az eszük

Lehetne még sorolni, de a lényeget így is érzed. Ezek a sztereotípiák erős általánosítások, amik csupán arra jók, hogy egy nagy kupac embert pillanatok alatt, előre csomagoltan pakolhassunk be respektív dobozaikba.

A gyors adatfeldolgozás mellett a sztereotipizálásnak egy másik fontos szerepe is akad: agyunk folyamatosan arra törekszik, hogy a veszélyes vagy meddő helyzetektől távol tartson, és hogy számunkra hasznos, gyümölcsöző szituációk felé tereljen.

 

Hogyan érint ez téged?

Mindezek után rátérhetünk arra, hogy az általánosítás milyen hatással van rád, mert bizony hatással van, és sokkal nagyobb mértékben, mint gondolnád. Az 1996-ban a Journal and Social Psychologyban megjelentetett “Automaticity of social behavior: Direct effects of trait construct and stereotype activation on action” című cikkben összefoglalt kutatásból kiderült, hogy a csoportra vetített legdominánsabb sztereotípiasablonokat a kontrollcsoportokba pakolt személyek felvették.

Kemény, de igaz

Akiknek csoportját eleve durvának tüntették fel, azok ténylegesen durvábban reagáltak a kutató kérdéseire, az öregként kezelt csoport alanyai pedig öregesebben, lassabban hagyták el az épületet. Más szavakkal: az, ahogyan mások látnak, kisebb vagy nagyobb mértékben, de hatással van a viselkedésedre.   

liam_neeson

Ugyanezen lap egy frissebb cikke arra világított rá, hogy a vélt státusz és verseny miként befolyásolja azt, mennyire látnak valakit mások kompetensnek vagy barátságosnak.

Dióhéjban: a magas státuszú embereket irigylésre méltóan rátermettnek, de hidegnek, barátságtalannak tartja a közvélemény. Az alacsony státuszú embereket ellenben, mondjuk úgy, hogy szolgalelkűnek, kissé szánalmasnak, de legalább barátságosnak tekintik.

Ha rendszeresen olvasod a híreket, gyakran futhatsz bele olyan sorokba, hogy itt az ideje, hogy a nők ledobják a rájuk erőltetett szerepet. Közben a nyugati férfiaknak meg nem ártana, ha végre golyókat növesztenének. Úgy tűnhet, hogy a nőknek vért izzadva kell harcolniuk, hogy kitörhessenek a korlátozó nemi szerepükből, de valójában a férfiak is hasonló feladat elé néznek, és gyakran még nehezebb dolguk is akad, mint a gyengébbik nem képviselőinek.

 

Identitás: a kiút a negatív sztereotípiák hatása alól

Mask

Szerencsénkre létezik kiút. Az Indiana University kutatói szerint katapultálhatunk a ránk aggatott címkék alól, ledobhatjuk magunkról az előítéletek nehéz láncait. Mindehhez csupán egy olyan identitást kell választanunk, amivel nemcsak, hogy azonosulni tudunk, de ami pozitív sztereotipizálással is jár.

A 2010 februárjában a Personality and Social Psychology Bulletinben publikált anyagban épp azt ecsetelik, hogyan kerülhetjük el a skatulyázás negatív hatásait. A válasz: ötvözzünk többféle közösségi identitást.

bruce_wayne_batman

A nap végén tehát minden arról szól, hogy mennyire tudsz azonosulni a saját magad által választott világnézettel, és ezt hogyan tudod közvetíteni a világ felé. Ebben a játékban

a domináns egyéniségek állnak nyerésre,

pontosabban azok, akik erősen hisznek a saját világnézetükben, ahol ők írják a szabályokat. Sokaknak nem fog tetszeni, de a fenti kutatásból az is kiderült, hogy a gyengébb önbizalom pont azt az identitásváltási képességet ássa alá, amivel harcolhatunk, neutralizálhatjuk a negatív sztereotípiákat. A jó hír, hogy idővel elég stílusjegyet vehetsz fel ahhoz, hogy az emberek a választott önazonosságod alapján kezeljenek.   

fight_club_gif

Még mielőtt jövő héten belevágnánk az identitások elemezgetésébe, 3 apróságra térjünk ki, melyek jelentősen befolyásolják, milyen hatással leszel a környezetedre vagy éppen a nőkre. A mesterhármast az identitás erőssége, azok kombinációja, illetve a kisugárzás alkotja.

Az identitás erőssége szimplán azt mutatja, hogy mennyire tetted magadévá a szerepet. Egy híres színész vagy zenész, aki mögött hosszú, produktív karrier áll, a művész identitás skáláján erősebb pozíciót tölt be, mint az a random ürge, aki csak most kezdett gitárt pengetni.

emo

Minél több identitást kombinálsz, annál nehezebb lesz bedobozolni téged. De azért megjegyzendő, hogy egy erős kép dominálni fogja a többit. Például, ha sikeres vállalkozó vagy, annak ellenére, hogy emellett egy bandában is zenélsz, és a hobbi kosárcsapat, amiben játszol, most nyerte meg a bajnokságot, az emberek többsége akkor is a vállalkozó címkét fogja rád aggatni. Miért? Mert az a legerősebb identitásod.  

A kisugárzás a fentiekből adódik, de túl is nyúlik rajtuk. Ide tartozik például, hogy milyen simán kezeled a közösségi szituációkat, van-e éle a személyiségednek, mennyire vagy barátságos, mennyi leszarom tablettát eszel naponta, mennyire vagy rendes vagy bad boy vagy szimplán pöcs. Lehetne még sorolni.

Ami látszik vs ami van

Habár a kisugárzásodnak csak csekély mértékben van köze az identitásodhoz, mindig szembe találkozol majd a sztereotipizált, mondhatni elvárt attitűdjegyekkel. Vegyük például Kimi Raikkonent: repeszt, de nem veti meg az alkoholt, és annak rendje és módja szerint rosszfiúként emlegeti a sajtó, míg egy átlagos sráctól valamilyen szinten elvárják, hogy barátságosan és alázatosan viselkedjen, és furcsán néznek, ha betütüzve próbál lenyomni egy nyuggert a zebrán.
Oké, most már készen állunk, hogy jövő hét kedden újra találkozzunk a témával.

A férfi identitások közül először az atléta mutatkozik majd be.