Életmód

Így ne szopd be a gagyi boldogság propagandát

By  | 

Tele a net okossággal, és nem tudod, hogyan válaszd el a szart homokot az aranytól? Ne aggódj, segítünk. Sőt, netes bölcsességtutoriallal támadunk vissza!

Mi itt a beautyFY-nál nemcsak a testnek, hanem a léleknek is szeretjük megadni, ami jár. Mivel életünk jelentős részét a social media felületein töltjük, időről időre előkerülnek ehhez kapcsolódó témák is, legyen szó a lájkok lélekre gyakorolt balzsamos hatásáról, a férfiidentitás mibenlétéről, a fikázás hiábavalóságáról vagy a dicséret jótékony voltáról. A közösségi oldalak térnyerésével a gyorskaja és a fast fashion mellé szárba szökkent, és egyre nagyobb teret nyer az instant bölcsességek ipara, mely már rég meghaladta a hatásvadász kép+közhelyes idézet megmosolyogtató kombinációját, és kőkeményen a pénzünkre hajt. Főleg a nőkére.

Sietek leszögezni, hogy ezzel önmagában még semmi probléma nincs. Vannak vállalkozások, mint pl. a Nyitott Akadémia, amelyek rendszeresen népszerűsítik idézetes inspiráló mémek segítségével szerzőiket, így növelve az általuk kiadott könyvek és az általuk szervezett előadások eladásait, és ezáltal a cég nyereségét is. Nem árulnak zsákbamacskát, tekintélyes és/vagy népszerű szerzők szellemi termékeit árulják, amennyire én meg tudom ítélni, sikeresen. Nekem azzal sincs semmi bajom, mikor magát az inspiráló mém műfaját kifigurázva a poénok és vérkomoly állásfoglalások elegyével teszik ugyanezt, mint pl. Tibi atya vagy Erzsébet Fenevadova esetében.

Az is gyakori, hogy a közös eszme, meggyőződés, ideológia, esetleg egy író, sportoló, filozófus (stb.) kultusza hangsúlyosabb, mint a merch cuccok eladása, és olyanok is vannak szép számmal, akik abszolút nonprofit módon, szerelemből tolják. Én is szívesen fogyasztok ilyen tartalmakat, melyek illeszkednek az érdeklődésemhez. Személyes kedvenceim például a nagy harcművészek gondolatait népszerűsítő, Krishnamurti vagy éppen Yukio Mishima életművét méltató oldalak, de ha épp fuck the system hangulatban vagyok, akkor az anarchista filozófusokhoz vagy a bájosan naiv anonosokhoz megyek lélekbonbonért.

Forrás: Facebook/Shihan Essence

A könnyen megemészthető, bite size méretben adagolt okosság a digitális korszak egyik legnagyobb vívmánya, jobbnál jobb tartalmak igazolják a sokat idézett mondást, miszerint

az információ korában a tudatlanság választás.

A baj ott kezdődik, mikor a nagy büdös semmit tolják az arcunkba inspiráló bölcsességként. És ott folytatódik, mikor százezrek kajálják be a felmasnizott szart, azt gondolván, hogy Stroganoff bélszínt esznek. Nálam már az egy-két éve befutott, self-help könyvekből összeollózott idézethalmokkal nyomuló bloggerlány is kiverte némileg a biztosítékot (a nevét nem írom le, mert nem akarom promózni, de Lego-frufruja és roppant eredeti bicepsztetkója van neki). Aki kettőnél több könyvet elolvasott már életében, az pontosan tudja, hogy egy pöttyös lányregényben több spiritusz van, mint abban a tőmondatokban előadott közhelyhalomban, amit ez az “írónő” kitermel magából.

 

Gyúrunk, vazze?

Ami viszont kifejezetten megrémít, az annak az “önbizalomedzőnek” a népszerűsége, akire az ország egyik kedvenc megmondó embere hívta fel a figyelmem, és akinek a szponzorált posztjait időnként elém dobta már hírfolyam, de eddig sosem érte el az ingerküszöbömet. Ahogyan arra az imént említett cikk is rámutat, a több mint százezer követővel rendelkező, menedzser outfitben és habitusban utazó önbizalomguru a média és a szépségipar által amúgy is folyamatosan nyomasztott nők önutálatáról húzza le a sokadik bőrt.

Belenézve a Facebookon és a honlapon megosztott tartalmakba olyan faék bonyolultságú életigazságokba botlottam, mint hogy “két ember kapcsolatában nem a nehézségek számítanak, hanem a szeretet” vagy hogy “légy, aki vagy, a többiek véleménye nem számít“. Helyenként megtűzdelve olyan nettó szexista tartalmakkal, mint hogy “Elmegyek venni valamit fejfájásra. Cipőt vagy ilyesmit” − mindez persze egy szép női arcra írva.

A honlapon van egy

önbizalomtesztnek nevezett izé,

ami annyira nélkülöz mindenféle szakmaiságot, hogy egy elsőéves pszichológia szakos hallgató szemináriumi dolgozataként sem igen menne át kettesnél jobb jeggyel. Ez mondjuk nem is csoda, hiszen az edző bá’ bevallottan távol tartja magát a pszichológiától, ahogyan egy interjúban fogalmaz, nem kíván elmerülni a női lélek rejtelmeiben. Na persze, mert az önbizalom az csak úgy van, a lélektől függetlenül…

Akinek a kétbites üzenetek és a minden szakmaiságot nélkülöző trénerbullshit ellenére bejön az önbizalomedzés, az jó magyar forintokért elmehet előadásra, tréningre, sőt személyes tanácsadást is igénybe vehet, és tagja lehet egy exkluzív női klubnak.

Mi ezzel a baj?

Jogos a kérdés, hogy mi a fenét zavar engem, ha nőtársaim szabad akaratukból önbizalomedzésre költik a pénzüket kondibérlet, színházjegy, jótékonykodás vagy akár vásárolgatás helyett. Ehhez a részéhez valóban semmi közöm. Amellett viszont nem tudok szó nélkül elmenni, hogy miközben telesírjuk a netet a világ kegyetlenségéről, gombszemű kutyusok és síró gyerekek felett osztjuk az észt arról, hogy kiveszett az emberség, addig önként és dalolva áldozzuk fel az időnket és a pénzünket mindenféle haszonleső kóklerek javára. Míg a külsőnket illetően akár erőn felül is igyekszünk igényesek lenni, addig

a lelkünknek és az intellektusunknak juttatott javakkal kapcsolatban már jóval kevésbé vagyunk válogatósak.

Persze tisztelet a kivételnek, ahogyan mindig.

Kényelmes és népszerű hozzáállás az is, miszerint “az emberek többsége (persze mindig mások) ostoba, manipulálható, nincs mit tenni, aki hülye, az meg is érdemli”. Szerintem ez nincs így, engem inkább az a kérdés izgat, mi az az igény, ami életre hívja ezeket a habosított közhelyekkel üzletelő vállalkozásokat.

A külvilág felől érkező nyomasztás, a folyamatos ingerkeresés és a megerősítő sztrókok utáni hajsza mellett minden bizonnyal a felgyorsult élettempó és a krónikus időhiány az, ami életben tartja ezeket a sarlatánokat. Szeretnénk hinni, hogy a lelki bajainkra vagy az életünk elakadásaira is van gyors megoldás, és ezért a hitért sokan pénzt is hajlandóak adni. De van egy rossz hírem:

Az önismeret és a valódi önfejlesztés baromira időigényes.

A hosszan tartó, kitartó munka és esetenként a fájdalom nem megúszható annak, aki komolyan javítani akar az életminőségén, és nem csak az ebédszünetet akarja elütni inspiráló mémek kurkászásával.

Mindazt, amit emberi kultúrának nevezünk, nem a legyek hordták össze.

Ekhart Tolle jó arc. Hagyd a gagyi utánzatokat, olvasd az eredetit.

A művészetek, a vallások, a filozófia, illetve az ezekből kinövő humán tudományok története másról sem szól, mint hogy az emberiség több ezer éve próbálja megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyekre ma két órás előadásokon és pár alkalmas tréningeken keresztül ígérnek választ a könnyű megoldásokkal házaló kóklerek.

Aki azt állítja, hogy egyszerű megoldást ad bonyolult problémákra, az hazudik. Ilyen egyszerű.

Pontosabban jó esetben hazudik, rossz esetben emberhalászatot folytat, kiszolgáltatott, manipulálható, de fizetőképes alanyokat keres hosszú távú pumpolás céljából. A Google a barátod, használd, mielőtt a pénzedet és az idődet adnád bárkinek, aki megoldást ígér a gondjaidra. Számtalan akkreditált, hiteles szervezet van, akik nemcsak szakembereknek, hanem laikusoknak is tartanak képzéseket, az erőszakmentes kommunikációtól a pszichodrámáig  számtalan lehetőség hozzáférhető.

Dan Millman, a békés harcos

Mit/kit javaslunk mi?

Ha kevés az időd és/vagy a pénzed, olvass könyveket. Íme pár tipp, amivel kezdeni érdemes:

#1 Ekhart Tolle

#2 Dan Millman

#3 A Dalai Lama (nem csak idézetekben)

#4 Müller Péter

Ha nem vonz a spiritualitás, akkor:

#5 Csíkszentmihályi Mihály

#6 Eric Berne

#7 Stephen Hawking

 

További tippek:

A neten remek blogokat és egyéb tartalmakat is találhatsz, de ne vegyél komolyan senkit (legyen az egyén vagy szervezet), aki nem játszik nyílt lapokkal, nem tesz fel magáról szakmai önéletrajzot és referenciákat.

Ha nem szereted a betűket, nézz videókat. A TED tele van könnyen emészthető, érdekes előadásokkal, szerintem nemigen van olyan téma, amiben ne bukkanhatnál legalább egy jó tartalomra magyarul vagy magyar felirattal.

 

Ha pedig egyedül nem boldogulsz, kérj segítséget. Rajtad áll, hogy egy guru, egy sensei, egy pap, egy terapeuta, egy life coach vagy egy megbízható és empatikus barát tanácsait követed. Sokféle út vezethet egy boldogabb élethez, azonban ezek egyike sem könnyű. Se nem rövid. Szóval nyugodtan szórakoztasd magad inspiráló lélekbonbonokkal, ha jól esik, de soha ne ezektől várd a valódi változást, és soha ne higgy olyanoknak, akik a könnyű megoldások felé csábítanak.

Érdekel, melyik lélekgurutól származnak a cikkben látható magyar nyelvű inspirációbombák? Mi csináltuk mindet. Csak neked, lélektől lélekig. Merthogy ilyeneket összedobni bárki tud. Te is, mi is. Ha bizonytalan vagy, nézd meg rövid tutorial videónkat:

Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás