Életmód

Bringás superguide városi tekergőknek

By  | 

Érkezik a tavasz, és ennek egyre kézzelfoghatóbb jelei is vannak. Nem csak arra gondolok, hogy az angol bulituristák a téli pulóvert már leváltották a háromnegyedes nacira és a pólóra, amit akkor kezdenek hordani, amikor a hőmérséklet a „gatyarohasztó” 10 fok fölé emelkedik. Sokkal fontosabb téma, hogy a jeges utak és a mínuszok távolodtával egyre több bringás özönli el az utakat. Ebben a cikkben nekik szeretnék néhány okos tippel szolgálni.

Kezdhetném azzal, hogy elmondom, milyen egy jó bringa, vagy hogy mire figyelj, ha kimerészkedsz a forgalomba, de nem teszem. Hogy miért? Mert azt láttam eddig, hogy az igazi bringás számára csak egy dolog fontos. Hogy hogyan fest a bringán.

Ebből egy egész komoly iparág él meg már jó ideje. Hiszen általában egy sima hátizsákba minden olyan dolog belefér, amit egy ember egyik pontból a másikba szeretne elvinni. Ennek ellenére nagyon kemény pénzekért vehetünk – és veszünk is, sokan – vállra vethető bringás táskákat, kifejezetten bringások számára készített bokacsipeszeket és különböző egyéb kiegészítőket, amik nélkül nem lehet senkiből valaki.

Szerkesztői megjegyzés: volt szerencsém üzleti tárgyalásokra olyan kollégával járni, aki tavasztól kezdve bringán oldotta meg a logisztikát, és mindezt bizony öltönyben tette, a makulátlan megjelenése megőrzésével. Szeretném tehát eloszlatni azt a tévhitet, hogy az elegáns megjelenés és a bringás közlekedés kizárja egymást. Melós, de megoldható. − A szerk.

Szerencsére a „bringás” napszemüveget a jó ízlés Pataky Attila fejéről visszaűzte a profi versenysportba, de még tavaly is láttam például övtáskákat nem egy bringás hasán. Ezt pedig semmi nem magyarázhatja azon kívül, hogy az illető egy időviharba keveredett a nyolcvanas évek közepén, és most kétségbeesetten keresi a visszautat abba a korszakba, amikor a felhajtott ujjú, bordó zakó még menő volt.

Bármit felvehetsz, ha okosan teszed

Szóval e kicsit hosszúra nyújtott bevezetéssel rá is térnék a lényegi részre:

egy bringán valójában bármit hordhatsz!

A hosszúnadrágot (vagy szoknyát) ugyan egy csipesszel vagy gumival jó, ha rögzíted a bokáid körül, mert ha bekapja a lánc, az nem egy vidám dolog. Mármint számodra, mert lehet, hogy pár kárörvendőbb gyalogos jót derül majd, ahogy az olajos, szakadt ruhádat próbálod kitekerni a lánckerék és a lánc közül, de hidd el, ezt a tevékenységet legalább annyira fogod utálni, mint a röhögő nézőidet.

A rétegekről

A lobogó ruhadarabok kiküszöbölése mellett még egy dolog nagyon fontos: az egészséged. A melegebb nyári napok kivételével érdemes odafigyelni a réteges öltözködésre (tudom, mintha a saját anyámat hallanám), mert ilyenkor, tavasszal az ember hajlamos benézni az időjárást. Szépen süt kint a nap, és már tekersz is a haverhoz egy szál pólóban, aztán csodálkozol, ha másnap már a borogatást tekered a nyakad köré.

Az izzadás parája

Nem is beszélve a másik, sokkal jelentősebb hibáról, amikor egy póló és egy vastag pulóver van rajtad, amik alatt brutálisan megizzadsz, így amikor az utóbbit leveszed, tulajdonképpen rögvest be is jelentkezhetsz a legközelebbi kórházba, hiszen a tüdőgyulladás ilyen esetben elég valószínű látogató szokott lenni (tapasztalatból beszélek egyébként).

Ja, és az ízületek

Könyök, térd, boka. Ezek a testrészek olyanok, mint egy motor. Ha hidegen hajtod őket, azt nagyon megbosszulják. Márpedig hidegen hajtani nem csak úgy lehet, ha nem melegítesz be mozgás előtt. Még 10 fok körüli hőmérséklet esetén is bőven hűthet a menetszél annyira, hogy maradandó ízületi gyulladásokat szedj össze, és ez tipikusan az a bomba, ami csak idősebb korban robban. De akkor nagyot.


Ezt megelőzheted, ha olyan bringás ruhát veszel fel, amiben beépített melegítő betét van a térd és a könyök magasságában. Ha pedig csak munkába jársz bringával, és nem akarsz átöltözgetni, akkor a különálló térd- és könyökvédőket neked találták ki.

A bringákról

A bringa kiválasztásáról egy (de inkább több) külön cikket is írhatnánk, így én most inkább megpróbálom megragadni a lényeget.
A bicikli fajtája nagyban függ attól, hogy mire akarod használni, hiszen egy pályaversenygéppel pont akkora botorság a Kis Diófa utca macskakövein pilinckázni, mint mondjuk egy Csepel tacskóval a libegő alatt downhillezni.
Nézzük tehát az alapvető típusokat, legalábbis azokat, amiket a városban érdemes használni.

Fittnes, trekking

Ezek azok a bringák, amelyek a legtöbb helyzetben megfelelőek lehetnek. A nevükből adódóan ezeket kell választanod, ha kardiózás, az állóképesség növelése vagy mondjuk a fogyás a cél. A gyors és hatékony munkába járáshoz is ez való, mert a több sebességes váltónak köszönhetően egy városi környezetben csaknem mindenfajta úton kényelmes haladást biztosít. A vékonyabb kerekek pedig kisebb ellenállást mutatnak, mint mondjuk a mountain bike-éi.
E típus egyetlen hátránya a relative magas ára, ugyanis ebben a kategóriában többnyire a komolyabb gyártók mocorognak, a „teszkós” kétkerekűek inkább a terepbringa kategóriájába esnek. Mondjuk így egy bizonyos minőség is garantált.

Városi bringa

Ez a kategória egy ideig nem annyira volt népszerű, de mostanában jó pár gyártó rendesen ráállt a dologra, ügyesen meglovagolva a divatot.
Ezt a jószágot onnan ismered fel, hogy a lánckereke védett, van rajta sárhányó és lámpa, és nem ritka, hogy az első kereke fölé egy kosarat is álmodnak a tervezők, amibe, ha E.T. nincs kéznél, egy mopszot is ültethetünk.
Ezeknél a bringáknál már nagyon oda kell figyelni, mert gyakori, hogy a gyengébb minőségről elvonják a figyelmet a helyre kis kosárkával.

 

„Libakergető”

Ez a típus a hipsztertársadalom fejlesztése, és nagyon jó fegyver például a kerékpártolvajok ellen. A libakergető ugyanis általában egy használtan vásárolt, kopott, igénytelen, minimum 30 éves bringa, ami éppen csak alkalmas arra, hogy a fővárosban eltekerjünk vele egyik pontból a másikba (ezek a pontok jellemzően egy-egy romkocsmát jelölnek), és nem is nagyon éri meg őket ellopni, így nem kell rájuk több tízezer forintos lakatcsodákat vásárolni.

Mondjuk az, aki a külvárosból jár be dolgozni vagy bulizni, esetleg valamelyik magasabban fekvő városrészből teszi ezt, az nem hiszem, hogy boldog lesz, ha egy ilyet vásárol.

Fixi

Ez a beugratós kategória, ugyanis a fixit a városban nem érdemes nem egyszerű használni. Ezt a kategóriát az USA nagyvárosainak bringás futárai vezették át a versenypályákról a flaszterre. Az első ilyen modellek jellemzően olcsó bringák voltak mindenféle váltó és fék nélkül, így nem igazán lopták őket. Már csak azért sem, mert a hajtásuk komoly gyakorlatot igényel, így fennállt a lehetőség, hogy a tolvajt pár méterre a tetthelytől megtalálták, amint a lezúzott térdeit fogja, és sziszeg. Így:

Ma viszont már nagyon komoly fixiőrület van, és nekem is vannak ismerőseim, akik elképesztő összegekért raknak össze egy-egy ilyen bringát, ami egyébként a hazai közúti közlekedésre a KRESZ szerint teljesen alkalmatlan.

Hogyan tekerj?

A kerékpáros közlekedés igényel némi érettséget és elég sok figyelmet. Már csak azért is, mert ha közúton teszed ezt, akkor a körülötted közlekedő valamennyi jármű – a legutolsó Babettával bezárólag − képes nagyon súlyos, esetenként végzetes sérüléseket okozni neked. És ezen az sem változtat, hogy amennyiben ő volt a hibás, akkor a sofőrt akár börtönbe is csukhatják.

A KRESZ rád is vonatkozik

Igen, tudom, hogy nehéz ezt megemészteni és betartani is, hiszen nincs rendszám a lovadon, egy rendőr nagyon nehezen kap el, sőt, ha ügyes vagy, akkor sehogy, és mégis. Mutatom, miért:

Ennek ellenére jó, ha észben tartod, hogy ha egy lámpa piros, az nem csak azt jelenti, hogy meg kell állni. Azt is jelenti, hogy ilyenkor valamely másik lámpa zöldre vált, így “ellenséges” gépjárművek keresztezhetik az utadat. Ezek pedig bizony akármilyen sebességgel felbukkanhatnak melletted, függetlenül attól, hogy a városban nem nagyon mehetnének 50-nél gyorsabban. És akkor a bringás biztosan rosszul jár.

Kerékpárút

Ez a kedvenc témám. Én ugyanis szintén bringás vagyok, és amikor Sashalomról jártam be a Deák térig, szinte háztól házig tudtam menni úgy, hogy közben végig kiépített kerékpárúton haladhattam. Elismerem, hogy amikor a Kerepesi út buszsávjában tekertem, 12 percet faragtam le az amúgy 42 perces menetidőből, de akkor izzadtan és benzinszagúan értem be a melóba, és szerintem több családtagom is végigcsuklotta a délelőttöt.


Mert annál még a piroson átszáguldozó bringások sem idegesítőbbek, mint amikor valaki a kocsisor elejére teker a pirosnál, és amikor a lámpa zöldre vált, akkor kezd el légtornászkodni az ülésből kiállva, ezzel kényszerítve egy egész sort csigalassú haladásra. Ha pedig ilyenkor jobbra nézve megpillantja az ember a kocsiból a kerékpárutat, már be is kapcsol az agyában az ízes kis magyar kötőszavakért felelős alrendszer.

Foglaljuk tehát össze

Elhiszem, hogy ez nem hangzik valami menőn, de ha még sok tavaszt akarsz végigtekerni önfeledten, akkor érdemes figyelned a ruházkodásodra, a bringádra és a forgalomra. És csak ezek után a csajokra!

Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás