Divat

Így vásárolj ésszel

By  | 

A téma, amiről nem lehet eleget beszélni. Amióta a fast fashion üzletek havonta 2-3 új kollekcióval gyönyörködtetik a jó népet, enyhén szólva is megváltoztak a vásárlási szokásaink. Azok közé tartozom sajnos én is, akik hajlamosak felhalmozni egy csomó felesleges ruhát, amit aztán alig vagy egyszer sem vesznek fel.

Lógnak a szekrényben címkével együtt a rongyok, amikre valójában semmi szükségünk nincs. Egyszerűen csak ott és akkor, a shoppingolás pillanatában kell. Kell, mert csak, mindenféle logikus magyarázat nélkül. Kell, hogy legyen, hogy az én szekrényemben is lógjon az a valami, és ha akarom, fel tudjam venni. Így legalább soha nem érzem annak a valaminek a hiányát a gardróbomban. Ötletem sincs, hol ebben a gondolkozásban a logika, de azért megpróbálom tisztázni a helyzetet.


Elöljáróban annyit, hogy

nem haragszom a divatvilágra, egyszerűen csak értetlenül állok a dolgok előtt.

Szitu: amikor legutoljára kinyitottam a szekrényemet, hogy a nyári cuccaimat elpakoljam, döbbenten láttam, hány olyan ruhákat dobtam az ágyamra “ez nem kell” felkiáltással, amiket még csak arra sem méltattam, hogy a címkét letépjem róluk. Hogy hány tízezer forintnyi rongy került a kupacba, ami alig, vagy tényleg egyáltalán nem volt rajtam. Szörnyű belátni, hogy soha nem is fogom felvenni egyiket sem, mert nem “A” ruha, hanem csak egy a sok közül. Ha a divatvilágra nem is, magamra mindenképp haragudhatok. Nagyon.

Mert ezzel a gyökér gondolkodással én is hozzájárulok a Föld elpusztításához. Tudom, durván hangzik, de ez az igazság. Az van, hogy a kedvenc márkád kilóra megvesz, és ezt nem csak én, hanem többek közt Fresa is így gondolja, ezért is írt a témában egy elég korrekt cikket, amit ide kattintva olvashatsz el.

Mi az impulzusvásárlás?

Nem új keletű téma, nem is egy teljesen új kifejezés, szerintem már te is hallottad párszor. Impulzusvásárlás alatt azt értjük, amikor olyan terméket vásárolunk, amit előre nem terveztünk. Lefogadom, hogy neked is felvillant a fejedben egy kép a legutóbbi impulzusvásárlásodról. Amikor megvettél egy felsőt, mert hirtelen megtetszett, amikor unalmadban a Zara oldalát nézegetted, és rendeltél egy ugyanolyan nadrágot, mint amilyen épp rajtad van. Idézem a gondolatmenetet:

Na, azért ez mégiscsak máshol van szaggatva, meg kicsit más a színe is. Ezen gombok vannak, a másik meg cipzáros. Ilyenem tulajdonképpen még nincs. Jó, ami rajtam van az TÉNYLEG más, meg amúgy ez most épp jobban tetszik. Majd felváltva hordom őket. Mondjuk, nem tudom, milyen felsővel tudnám viselni, elég érdekes a szabása. Nem baj, veszek hozzá egy új felsőt is.

Ez az, amikor meggyőzöd magad arról, hogy arra a valamire hatalmas szükséged van. Pedig nincs, kurvára nincs. A Greenpeace egyébként érzelmi másnaposságnak nevezi azt az állapotot, amit a túl sok felesleges holmi felhalmozása okoz. Ennél találóbban aligha lehetne jellemezni azt a lelkiismeret-furdalást, amit akkor érzel, amikor olyasmit veszel, amire nincs szükséged, illetve amikor rájössz, hogy azt a pénzt költöd, ami nincs.

“Mert megérdemled”

Aztán ott van még a “saját magad megajándékozása”. Csak egy kis aprósággal; miért ne?! Nem ordítottad le a főnököd fejét a legutóbbi meetingen, szóval igazán megérdemled azt a farmert, amit múltkor néztél ki magadnak. Sőt, a pasidra sem csaptad rá az ajtót, amikor bunkó megjegyzést tett az új frizurádra. Így már van két okod is az eltűrt fájdalmakért, hogy két új akármit vegyél magadnak. Ha pedig két új szerzemény helyett csak eggyel távozol a boltból, büszkeség tölti el a szíved. Fájdalomdíj, ami jár.


A kényszeres vásárlásról

Nem akarlak halálra rémiszteni, de a kényszeres vásárlás létező betegség, ami egészen konkrétan a viselkedési függőségek közé tartozik. Oké, nem kell egyből függőként diagnosztizálnod magad, mert megvettél valamit, amire amúgy semmi szükséged nem volt. A legjobbakkal is előfordul, no para. A kényszeres vásárlás viszont akár a depresszió tünete is lehet, ugyanis a vásárlás pillanatában a kényszeres vásárló olyasfajta, pillanatnyi örömet érez, amire az ellensúlyozandó boldogtalansága, rossz kedve miatt van szüksége.

Nem vicc.

A kényszeres vásárlás tehát tulajdonképpen a “boldogtalanság” felületi kezelése, amit nemcsak a depresszió, hanem bipoláris viselkedészavarok is produkálhatnak. Nagyon durva esetekben gyógyszerrel kezelik, szóval elhiheted, elég komoly problémáról van szó. Nem kell az ördögöt a falra festeni persze, de azért jó, ha tudod, hogy ilyen is létezik. Az Egy boltkóros naplója című film amúgy tökéletesen bemutatja a kényszeres vásárlás viccesre vett valóságát.

Út a tudatosság felé

Ha bármikor is felmerült a fejedben a gondolat, hogy feleslegesen vásárolsz dolgokat, hogy tele a szekrényed használatlan rongyokkal, ha ötleted sincs, mit kezdj velük, és miért vetted meg őket egyáltalán, van egy jó hírem: ráléptél a tudatosság felé vezető útra, ami már önmagában jó jel. Ehhez a témához mellesleg kapcsolódik Kacor cikke is, ami az éber tudatosságról szól, és ami szintén hasznodra válhat.

Mindfulness: így éld át az életed

Szerintem te is tisztában vagy azzal, hogy a fast fashion üzletekből leakasztott cuccok sokszor a közelében sem járnak a valódi minőségnek. Miért dobnál ki egy rakás pénzt olyan farmerra, amiről tudod, hogy öt mosás után darabokban szeded majd ki a mosógépből? Miért vennél egy 12. kötött pulcsit, ha tudod, hogy háromszor felveszed, és kinyúlik az anyaga?

Rosszul érzed, ha azt hiszed, az állandó vásárlással gazdagabbnak tűnsz majd.

Mindketten tudjuk, hogy a 130 ezer forintos fizetésbe Magyarországon nem igazán fér bele a jobb minőséget ígérő 30-40 ezer forintos bakancs, az 50 ezer forintos, tollal bélelt télikabát vagy az igazi bőrből készült bőrkabát. Ezeket a darabokat nem kéne kukába dobnod két hónap után, mert elméletileg jobbak, mint azok a cuccok, amiket “fillérekért” megveszel a drágább márkák másolataként.

A The True Cost (A valódi ár) című dokumentumfilm tökéletesen bemutatja, milyen embertelen körülmények között készítik azokat a ruhákat, amik feleslegesen lógnak a szekrényedben. A ruhaipar borzasztóan rossz irányba tendál, amihez te is, én is és mindenki hozzájárul azzal, hogy állandóan vagy szükségtelenül vásárol. Például tudtad, hogy a H&M évente több mint 12 tonna ruhát éget el? Méghozzá új ruhát, amit soha senki nem vett fel. Érdekes, éppen az a svéd H&M, ami amúgy környezettudatosnak vallja magát, mert a ruhákat újrahasznosítja. Kérdés: akkor mi lehet a helyzet azokkal a márkákkal, amelyek nem tartoznak a tudatos(abb) brandek közé? 

Félre ne érts, nem arról beszélek, hogy innentől kezdve zsákruhában, csapzott fejjel kéne élned az életed, vagy hogy egy körömlakkot se vehetsz meg anélkül, hogy Földanyánk gyilkosának éreznéd magad. Az olyan figurák, mint Stella McCartney vagy Kat von D remek példaként szolgálnak arra, hogyan lehetsz a divat szerelmese és tudatos fogyasztó egyszerre.

A kapszulagardrób

Vannak olyan must have cuccok, amik nélkül képtelenség élni. Gondolok itt a bőrdzsekire, a farmernadrágra, a basic hosszított pólóra, illetve minden olyan ruhára, amit (majdnem) bárhol, bármikor fel tudsz venni. A must have cuccok olyan alapdarabok, amiket könnyen tudsz kombinálni, mert egyszerűek, praktikusak és kellően alkalmiak ahhoz, hogy hétköznaponként munkába, de akár a szombat esti buliba is bátran fel tudd venni.

A szaggatott farmer alap, a fehér ujjatlan felső szintén. Sőt, még az sem baj, ha egy felsőből 2-3 különböző színű lóg a szekrényedben, mert ha valami beválik, és szereted, miért ne lehetne belőle több is? Vagyis nem arról van szó, hogy 10-nél több ruhád nem lehet, mert felesleges. Inkább arról, hogy válogasd meg azokat a darabokat, amikre tényleg szükséged van. Erről (is) szól a kapszulagardrób, melyről szintén írtunk már korábban:

Minimálgardrób, avagy a personal uniform ereje

Így rakd össze

Ilyen darabokból érdemes felépítened a ruhatárad:

  • az értéke legyen arányban az árával
  • legyen jó minőségű, sokáig tudd viselni
  • könnyen lehessen kombinálni a már meglévő ruháiddal
  • legyen praktikus, egyszersmind szerelem első látásra
  • tudd, hogy legalább 30-szor biztosan fel fogod venni

Azt például nem érdemes megvenni, ami határeset, mert a minta tetszik rajta, de a felirat nem. Azt se vedd meg, amihez hasonlód már van. Ha ezeket képes vagy betartani, a vásárlások 80%-ától megmentheted magad és a pénztárcád. Vannak A ruhák, amikbe az ember tényleg elsőre beleszeret. Egyre ritkább, de vannak ilyenek, és érdemes is várni ezekre a találkozásokra.

A cél, hogy egyrészt leszámolhass a felesleges ruhák felhalmozásával, másrészt költséghatékonyan tudj vásárolni, majd a választott ruhákból outfiteket összerakni. A módszer lényege, hogy egymáshoz illő darabokból tudj sok-sok szettet összehozni. Az első lépés lehet az, hogy kiválasztod az alapszíneket. Egy kis színelmélet itt:

Így öltözz színesen!

Próbálj az olyan semleges színekre támaszkodni, mint a fekete, a fehér és a szürke. Ezek mellé, ha mondjuk a kék a kedvenc színed, simán vehetsz kék szoknyát, kék pulcsit, kék bőrdzsekit. A lényeg a kombinálhatóság. Kapszulagardrób kialakításánál arra kell törekedned, hogy a lehető legtöbb cuccod passzoljon egymáshoz, így nem lesz nehéz párosítani őket, és sok-sok szettet tudsz majd összeállítani belőlük.

Miért vásárolunk ennyit?

Mondhatnánk, hogy a divat és a trendek folyamatos követése társadalmi nyomás, de az, ha problémáid vannak saját magaddal és úgy érzed, folyamatosan meg kell felelned a világon mindenkinek, már részben a te hibád is, nem csak a társadalomé. Érthető, hogy az új ruhák és a vásárlás boldogságot okoz az embernek, hiszen abban a pillanatban, amikor teli zacskókkal sétálnak ki az üzletből, úgy érzik, tartoznak valahová. Azok közé, akik szintén vásárolnak, akik szintén megengedhetik maguknak, hogy a legújabb trendek szerint öltözzenek.

Ez a valahova tartozás elégíti ki azt a vágyat az emberek életében,

hogy úgy érezzék: semmiben nem szenvednek hiányt.

Mármint olyan materiális dolgokban, mint a ruhák, a cipők vagy a kiegészítők. Sokszor már a tudat is elég, hogy biztosak lehetünk abban, ott van a szekrényünkben az a valami, és ha akarjuk, fel tudjuk venni. Mert nekünk is van, nem csak másnak.

A megosztás öröme

A birtoklás hatalma  önbizalmat ad nemcsak az életben, hanem Instagramon és Facebookon is. Gáz, de amióta erről szólnak a mindennapjaink és a közösségi médián kötelezőnek érezzük a magamutogatást, az életünket és a cuccaink promotálását, sok esélyünk nincs arra, hogy az állandó vásárlási “kényszert” megszüntessük. Meg ugye, az sem segít a helyzetünkön, hogy havonta 2-3 új kollekciót hoznak ki a márkák, és nagyjából kéthavonta rendeznek tízféle fashion show-t a világ különböző pontjain, amelyek mindegyikén megjelenik egy-két új trend, amit mindenkinek követnie kell, ha tartozni akar valahová.

Viszont amíg saját magadtól nem ébredsz rá, hogy a felesleges vásárlás tényleg felesleges, addig próbálhatlak én itt győzködni, nem járhatok sikerrel. Mindenkinek magában kell tisztáznia, milyen belső élmények pótlásában vagy lelki feszültségek enyhítésében segíthet egy bevásárlótúra. Vagy, hogy segít-e egyáltalán.

Brooke

A Viva La Femme! szerkesztője. Szeret kávézni, olvasni és írni. Még mindig rendíthetetlenül meg akarja váltani a világot, és a legrosszabb, hogy el is hiszi, hogy ez megtörténik egyszer. Aktívan él a szarkazmussal, és jól dob mezőnyből.