Életmód

Dolgozz, ha tudsz!

By  | 

Négy évvel ezelőtt vetettem bele magam a munkavállalók világába, kaptam hideget-meleget, csalódtam munkatársakban és főnökökben, kaptam király lehetőségeket, és lett egy legjobb barátnőm is. Ha ötleted sincs arról, mivel szeretnél foglalkozni, mi az, ami érdekel, és nem tartod magad annyira, hogy tudd, nem fogsz szart elvállalni csak azért, mert valami kell, a helyzet sokszor kilátástalannak tűnhet. És nem csak annak tűnik, hanem az is. 

Az egész ott kezdődik, amikor érettségi után rájössz, hogy elég gáz még mindig pénzt kérni a szüleidtől azért, hogy vegyél magadnak valamit, amire amúgy semmi szükséged nincs. Mivel legtöbbször hajthatatlanok, kénytelen vagy szembenézni a helyzettel: ha nem mész el dolgozni, és nem lesz saját kereseted, biztos nem veheted meg magadnak a 83. fekete nadrágot. Azonban a szomorú valóság az, hogy munkát keresni az utóbbi években egyáltalán nem lett könnyebb, sőt.

Amikor kezdened kell valamit magaddal

Ha nem vagy abban a szerencsés helyzetben, hogy a kapcsolataid előrevigyenek az életben, mert mondjuk annyira antiszoc vagy, hogy inkább éhen halsz, mintsem segítséget kérj valakitől, akkor

sajnos el kell menned egy vadidegennek dolgozni. Ő az, aki megmondja, mit, hogyan és mikor csinálj. 

Mivel foglalkozz a szabadidődben (munkával), mi legyen fontosabb, mint bármi más az életedben (a munka), hol teljesíts mindig 110%-osan (a munkában), akkor is, ha az a tanulmányi eredményed vagy úgy általánosságban a mentális egészséged rovására megy.

Rengeteg álláshirdetés-aggregátor oldal van, még annál is több Facebook-csoport és megannyi egyéb lehetőség. Gondolhatnád, hogy ekkora dömpingben valamit biztos találsz magadnak, de ez azért nem ilyen egyszerű. Az van, hogy már az is jónak számít, ha nem használnak ki végletesen. A diákokat eleve azért szeretik dolgoztatni a munkáltatók, mert kevesebbet kell fizetni utánuk, meg nem feltétlen kell bejelenteni őket, mondván nekik még úgyis mindegy.

#1 Amikor még egyetemre jársz

Az alapgondolat:

Kéne valami munka (-szerű dolog), ami rugalmas, ami mellett tudok egyetemre járni és még talán a tanulásra is marad időm. De az is jó lenne, ha fedezné a kiadásaim egy részét, ha szeretném, amit csinálok és ha fejlődnék. Legalább le tudnám igazolni a kötelező gyakornoki munkát a suliban. A főnök legyen jófej és elnéző, ha tanulnom kell a félévközi zárthelyikre. Lehessen feljebb lépkedni a ranglétrán. Ki tudja, talán felvesznek majd főállásba, ha végeztem az egyetemen. Nincsenek nagy igényeim, de azért ne 50 ezer forinttal szúrja ki a szemem, csak azért, mert tapasztalatlan vagyok, és “be kell tanítani”.

Na, hát ilyen munkát akkor találsz, ha borzasztóan szerencsés vagy. Az álláshirdetések között bolyongva észre fogod venni, hogy a legtöbb hely vagy gyakornoki pozíciót ajánl, amiért nem fizetnek, vagy 3 éves tapasztalatot vár, ami neked még nincs. Egyébként tök jogos a kérdés, hogy miért keres valaki gyakornokot, ha amúgy szakmai tapasztalatot vár el.

Legyen tapasztalatod, folyamatban lévő tanulmányaid, minimum 2 nyelvvizsgád, amiből egy felsőfokú angol,

érj rá hétköznap reggel 6 és este 10 között bármikor,

a munkahelyed legyen az első, ne az egyetem. Amúgy meg, ha tanulnod kell, oldd meg a szabadidődben, de akkor is legyél elérhető a munkatársaidnak, mert a közös chat beszélgetésben kötelező folyamatosan virtuálisan jelen lenned. És igen, a gyökér kérdésekre is válaszolj, mert mégis, ha nem munkával foglalkozol pénteken este 7-kor, mégis mit csinálsz?!

#2 Amikor már nem jársz egyetemre

Azt gondolná az ember, hogy miután végzett az egyetemen és megszabadult egy rakás kínkeserves szenvedéstől, munkát találni viszonylag egyszerű lesz, az alma materben tanultakat végre alkalmazhatja a való életben is és kamatoztathatja a tudását valami menő munkahelyen. Naiv gondolat, a való élet sajnos nem egészen olyan, mint Az ördög Pradát viselben. Friss diplomásként sajnos kénytelenek vagyunk azzal szembesülni, hogy

kicsit sem könnyebb jó (vagy elviselhető) munkát találni, mint egyetemistaként.

Nem leszel egy év alatt cégvezető, nem fogsz fél milliót keresni havonta, és nem lesz minden kollégád annyira jó arc, hogy a szabadidőd is velük töltsd. Borzalmas, tudom.

A felhozatal még mindig hasonló, azzal a különbséggel, hogy ha a kritériumok között ott van a “felsőfokú végzettség szükséges” mondat, egy százalékkal nő az esélyed arra, hogy behívnak interjúra. Ha nyáron keresel munkát, felejtsd is el, hogy bármit találsz majd, ugyanis több forrásból is hallottam már, hogy ekkor uborkaszezon (?) van, ezért nem nagyon hívnak vissza senkit. Kérdezem én, minek hirdet egy cég, ha utána nem keres meg? Miért nincs annyi a hr-es lányban, hogy dobjon egy üzit a rossz hírrel, hogy nem kérnek belőled. Miért telnek el hónapok, amíg esetleg valaki válaszol a jelentkezésedre? Hiába minden értetlenkedés, ez sajnos ilyen. És úgy néz ki, ilyen is marad.

#3 Gyakornoki pozíció mint ingyenmunka

Dolgoztam gyakornokként egy nagy nevű online hírportálnál, ahol volt, hogy este 10-ig kellett gép előtt ülni, nem számított, hogy hétköznap vagy hétvége van. Mindezt teljesen ingyen azzal a címszóval, hogy “a tudást, amit itt kapsz, pénzért el lehetne adni, örülj neki, hogy te ingyen tanulhatsz”. Oké,

majd örülök, ha ráérek.

Aztán jön az ígérgetés, lesz fizetés, csak ez meg az van, de majd kapsz, csak ne menj már el, mert kevés az ember és szarban vagyunk, ne legyél hálátlan. Persze, mert a boltban is ígérgetésre adnak kenyeret meg tejet. Végül jó fej vagy, és maradsz, pedig tudod, hogy nem kéne, mert még egy ilyen fos munkát keresés nélkül is találsz. Persze, mondhatnánk, hogy “a munka nemesít”, de huszonévesen mindenki pénzt akar keresni. Van egy eléggé markáns teóriám:

Munkáért pénz jár.

Mindegy, hogy milyen munka, szellemi vagy fizikai. Mindegy, hogy mennyit dolgozol és mit, ha szükség van rád és ők pénzt keresnek vele, akkor SOHA ne tedd ingyen, mert kihasználnak. És természetesen itt nem a karitatív önkénteskedésről beszélek, mert az egyébként király dolog, amennyiben – a nevéhez méltóan – önként választod. Szerencsére mostanra egyre komolyabban veszik a munkavállalók jogait, és több olyan szabályozás is van, ami előírja a munkáltatóknak, hogy mennyi pénzt kötelesek adni a gyakornokoknak. (A jelenlegi szabályozás szerint a minimális gyakornoki díjazás felsőoktatási intézmény hallgatói számára, a tanulmányhoz kapcsolódó munkakör esetén a minimálbér 15%-a hetente. Ez tavaly heti 16.650 forint volt. Bővebb infókat itt találsz. – a szerk.)

#4 A home office “nem rendes munka”

A home office – hála a jó égnek – egyre elfogadottabb a munkáltatók körében. Mondhat bárki bármit, vannak olyan személyiségek, akik egyszerűen képtelenek bent ülni az irodában 8-tól 4-ig. (Megerősítem: Brooke nem tud. – a szerk.Főleg akkor, ha felesleges időpazarlásként élik meg az ott töltött órákat, hiszen azt, amit csinálnak, otthonról vagy egy kávézóból is ugyanúgy, esetleg még hatékonyabban el tudnák végezni. Talán a vállalatoknál is kezdenek erre rájönni, ami elég jó hír azoknak a szabadságmániás fiataloknak, akiknek szükségük van arra, hogy úgy és ott melózzanak, amikor és ahol kedvük van.

Valamilyen oknál fogva

sok ember fejében az a kép él, hogy munkának csak az tekinthető, amit minimum napi 8 órában csinálsz bárhol, csak nem otthon.

A saját bőrömön tapasztalom, hogy az ismerőseim szemében az otthoni munka egyszerűen nem igazi munka.

Pedig az, csak nem feltétlen kell csinibe vágnom magam reggelente ahhoz, hogy leüljek a laptop elé és csináljam a dolgom. De attól, hogy pizsamában, kávéval a kezemben válaszolgatok e-mailekre, még dolgozom. Az, hogy hétköznap délelőtt el tudok menni vásárolni, még nem jelenti azt, hogy előtte lévő este nem hajnali 2-ig dolgoztam. Attól, hogy nem egy irodában ücsörgök, még nem lett dupla annyi szabadidőm.

Sőt, nekem még munkaidőm sincs. Igaz, határidőkre dolgozom, de amíg mások délután 4-kor kikapcsolják a gépet és hazamennek, én még nagyban csapkodom a billentyűzetet. Képzeld, nem leszek frissebb attól, hogy otthonról dolgozom, és

pont ugyanolyan fáradt szoktam lenni nap végére, mint azok, akik bejárnak a munkahelyükre.

Hogy mennyire fárasztanak azok, akik szerint a home office nem munka? Szerfelett.

Summázatként néhány tanács

  • A napi 8 órás robot nem feltétlenül cél, viszont sokszor szükséges ahhoz, hogy az ember egyről a kettőre jusson.
  • Tapasztalatot szerezni jó és rossz főnökökről egyaránt hasznos, mert így tudod majd eldönteni, mi az, amire szükséged van ahhoz, hogy több legyél.
  • Ha megoldhatatlan problémák adódnak, válts.
  • Ha kezelhetetlenül unod az egészet, válts.
  • Ha keservesen eleged van, válts.
  • Ha nem érzed úgy, hogy fejlődsz, vagy fejlődni fogsz, válts.
  • Soha ne elégedj meg azzal, ami cseppnyi örömöt sem okoz, és soha ne törődj bele abba, ami blokkolja az előrejutásodat a karrieredben.
  • Fel a fejjel, nem kell temetni a reményt, nagyon sokan vannak, akik álmaik munkáját végzik. Ők azok, akik nem csak szeretik azt, amit csinálnak, de a hobbijukként is tekintenek rá. Te is lehetsz ilyen ember.
Brooke

A Viva La Femme! szerkesztője. Szeret kávézni, olvasni és írni. Még mindig rendíthetetlenül meg akarja váltani a világot, és a legrosszabb, hogy el is hiszi, hogy ez megtörténik egyszer. Aktívan él a szarkazmussal, és jól dob mezőnyből.