Életmód

Az élet szép, csak túl ronda vagy, hogy észrevedd

By  | 

Amit most olvasol, az egy életmód- és stílusmagazin/blog, ergo szerintünk fontos a külső is, eléggé. Viszont a belső éppúgy, ezért posztolunk rendre ilyet, ilyet, ilyet, meg ilyet. A jó külső kiemelten fontos ugyan a személyes komfortérzet és a külvilágban való boldogulás szempontjából mindenképp, de azért olyan úri huncutságok is nyomnak a latban jócskán, mint az intelligencia, a humor vagy éppen az empátia. Eddig legalábbis ezt hittük.

Most azonban úgy tűnik, hogy a külső jóval mélyebb nyomot hagy az emberi pszichén, mint azt eddig sejtettük. Egy a Psychological Reportsban minap publikált tanulmány azt állítja, az egész világlátásunkat meghatározza, hogy nézünk ki.

Az előnyös külsejű, vonzó emberek ugyanis nagyobb valószínűséggel látják igazságosnak a világot és szépnek az életet,

mint azok, akiket kevésbé vonzó külsővel vert meg a sors és a genetika. Míg a szép emberek statisztikai többsége úgy véli, mindenki azt kapja, amit megérdemel, addig a csúnyábbak gyakran érzik úgy, hogy a világ összeesküszik ellenük, és nincs igazság ezen a földön.

Az, hogy a szép emberekhez ösztönösen pozitívabb jellemvonásokat társítunk, mint az átlagosakhoz vagy a csúnyákhoz, régóta ismert tudományos tény, és nem új keletű az “igazságos világ” elmélet sem, annyi történt, hogy most sikerült vizsgálati adatokkal alátámasztani azt, ami eddig puszta hipotézis volt, jelesül, hogy

ha jól nézel ki, a világ jobban bánik veled, így hajlamos vagy elhinni, hogy az élet igazságos.

(Ez nagyjából olyan, mint amikor egy politikus az új Audijára mutogatva győzködi a választóit, hogy minden faszányos. – Duncan)

Még mielőtt joggal felszisszennél, hogy eléggé relatív, kinek mi a vonzó, jó, ha tudod, hogy hasonló eredmények jöttek ki függetlenül attól, hogy a vonzóságot a tesztalany önértékelésére alapozták, vagy külön kikérték kívülállók véleményét a válaszadó külsejével kapcsolatban.

A dolog szépséghibája nem itt van elrejtve, hanem a mintavétel kor szerinti szórásában. Ami lényegében nincs, ugyanis a tesztet főiskolás korú amerikai fiatalok között végezték, vagyis a vizsgálat csak egy kicsivel reprezentatívabb, mintha a lacikonyhaszövetség vezérkarát kérdeznénk arról, szüksége van-e az emberiségnek véreshurkára. És még az is meglehet, hogy az a 18-25-ös célközönség, ami a világ összes marketingköltségének jelentős hányadát elviszi, sikeresen beszopja mindazt, amit le akarnak nyomni a torkán:

ha megfelel egy szépségsztenderdnek, vagy azt hiszi, hogy megfelel neki, akkor megnyerte az életet.

Persze tudósokról lévén szó, a szerzők sem tesznek úgy, mintha megtalálták volna a szent grált, és további izgalmas irányként tekintenek a kérdéskör kulturális különbségek, illetve életkor szerint differenciált, jövőbeli vizsgálatára.

Akárhogy is, ha jól nézel ki, abból baj nem lehet, mi pedig fogjuk a kezed, ahogyan eddig is tettük.

Az izgalmas tudományos áttörésről a PsyPost cikkéből értesültünk.