Bro Guide

Így szúrd ki a minőségi öltönyt

By  | 

Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy nemrég vásárolt ruhadarabján hirtelen egy nem kívánatos, előre be nem tervezett hiba alakult ki, ami gunyoros, ócsárló hangnemben hirdette, hogy téged bizony átvertek, elvtárs. Ebben a cikkben végigvesszük azokat a ruhákat, amikre a legtöbb pénzt szokás áldozni kevesebb sikerrel, mint a magyar futball éves átlaga.

A 21. század embere egy teljesen másfajta rendszerben létezik, mint a húsz évvel ezelőtti. Ma már nem cink arról beszélni, hogy milyen súlyú valakinek a farmere, és az olyan cégek, mint a Levi’s, nagy örömmel mutogatják az elsőtől az utolsó momentumig, hogyan készül egy nadrágjuk. Mondhatni kialakult egy nyelvi rendszer, egy sajátos terminológia a divatvilágban. Éppen ezért

az egyszerű fogyasztó ki is van szolgáltatva a hangzatos marketingfogásoknak.

Például az, hogy valamit Super 100-as gyapjúként vagy különlegesen varrtként hirdetnek, nem több puszta jellemzésnél, ami nem a minőségét igazolja a terméknek, hanem egy szimpla tulajdonságát, amivel megnyerhetik az óvatlan laikusokat. Mintha piros vagy zöld almát árulnánk.

Megnehezíti a dolgot a globális világ széttöredezett gyártási mechanizmusa. Egy olyan kapitalista rendszerben, ahol az ausztrál (kínai?) anyagot Skóciába (Kínába?) küldik, hogy ott ír (kínai?) matériákkal fonják össze, majd aztán eladják a kész terméket Olaszországban, nagyon összetett folyamatok zajlanak le, és a world shipping korában már nem nehéz összezavarodni sem. Robert Schooler 1965-ben bebizonyította, hogy mikor emberek megtudják egy adott márka származási helyét, akkor az alapján egyből asszociálni kezdenek a termék minőségére. Pedig ennek semmi valóságalapja nincsen, pusztán így működik az emberi agy. Ezért lehetséges, hogy ha két ugyanolyan fekete póló közül kell választania, melyek közül az egyik olasz, a másik kínai, az emberek többsége a “dolce vitá”-t fogja preferálni, még ha az valójában gyengébb kvalitású is, mint a másik. Ahogyan azt Schiffer Miklós is megmondta a vele készített interjúnkban:

“EZ EGY IRGALMATLAN IPARTECHNOLÓGIAI KÉRDÉS, NEM PEDIG SZÉP VAGY NEM SZÉP, IGAZSÁGOS VAGY NEM IGAZSÁGOS KÉRDÉSE.”

Az az egyik szerencséje a fast fashionnek, hogy az egyszeri vevő számára viszont többet számít a küllem, mint a tartósság. Ugyanis az igazi érték legtöbbször a felszín alatt rejlik, amit a laikus szem sajnos nem képes felmérni. Több kísérlet készült arra vonatkozóan, hogy egy 100 vagy egy 10.000 dolláros hegedű szól szebben, de a gyakorlott muzsikusokon kívül ezt senki nem képes meghatározni, a laikus hallgató számára egyszerűen nem létezik a különbség. A ruhák esetében is komoly háttértudás szükségeltetik a valódi minőség felismeréséhez, hiszen itt nem csak arról van szó, hogy esztétikusak-e a varrások, a tervező szándékától, a kivitelezés mozzanataitól és a célcsoporttól függően is olyan nüanszokban különbözhetnek ruhák, amik hétköznapi halandók számára (amilyen a vásárlók túlnyomó többsége) nem észrevehetőek.

Tervezői szubjektivitás

Jeffrey Didduch, aki a Hickey Freeman, Észak-Amerika egyik legnagyobb öltönygyárának műszaki tervezési és minőségért felelős igazgatóhelyettese egy a Put This On által készített interjúban azt mondta, talán egy étterem üzemeltetéséhez hasonlítható leginkább a fentebb vázolt folyamat. Megtehetjük, hogy egy helyre bezsúfoljuk a legnagyobb sztárséfeket és a lehető legdrágább hozzávalókat, viszont ezt az éttermet egészen biztosan csődbe vinnék a hatalmas gyártási költségek és szükségszerűen embertelenül magas árképzés. Éppen ezért minden étteremtulajnak el kell döntenie, mik azok a dolgok, amiket hajlandó feláldozni a végső siker oltárán, hogy egy olyan ételt tehessen a pultra, amit meg is fognak venni. Lehet, hogy szakképzett, de kevésbe neves szakácsokat fogad fel, a leghétköznapibb olívaolajat használja, vagy visszább vesz a dizájnelemekből. A ruhatervezők munkája is hasonlóképp épül fel: egy adott darab elkészítésének száz különböző eleme lehet – mindig a dizájner kezében van, hogy miképp válogatja össze őket, melyek azok a tényezők, amik számára a legfontosabbak.

Vagyis a divattervezés sem egy egyszerű, lineáris folyamat, és ahogyan egy tányér ételnél sem kell tudnunk, hogy mennyire volt nehéz az elkészítése, elég ha azt tudjuk, hogy ínycsiklandozó, többnyire egy ruhánál is látjuk, hogy szép-e vagy sem. Viszont azt nem tudjuk megmondani, csak a megvásárlás után, hogy mennyire lesz tartós.

Az emberek többsége úgy használja a szemét, hogy az ne a minőségbeli különbséget, hanem a stílust keresse.

Ezért árulnak az interneten 10.000 forintos kasmírt és 15.000 Ft-os “bőr”cipőt, amik ugyan kívülről kiköpött hasonmásai egy eredeti darabnak, viszont minőségben messze elmaradnak azoktól. Persze egyértelmű, hogy egy teljes gardróbot megtölteni ruhával nem két fillér, viszont ha vásárláskor csak egyetlen minőségi tényezőre többet áldozol, akkor annak akár évekkel később is látni fogod az eredményét.

Éppen ezért veszünk most sorra pár olyan alapdarabot, amelyek nem egy-két szezonra szólnak, és adunk pár tippet, hogyan ismerd fel a valódi minőséget.

 #1 Öltönyök és zakók

Ezek sok mindenben különböznek a ruhák többségétől. Míg egy sima konfekciózakó alapjáraton egy külső rétegből és a bélésből áll, egy szabott ruhánál ennél gyakran sokkal bonyolultabb szerkezetről beszélhetünk, ahol olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint a kasmír, a bélésselyem vagy akár a cérna, ami mindezeket összetartja. Azt, hogy a ruhadarab későbbi sziluettje miképpen fest, ezek az elemek mind egytől egyig befolyásolják.

Minőségi rangsor

A  legmagasabb szintet a teljes mértékben szövetbéléssel készült darabok képviselik. Az itt használt szövet állati eredetű textília, ami különböző szőrök mixeléséből készül, néha egy kis pamut hozzáadásával. Az ezzel készült darabok a legmagasabb kategóriába tartoznak, elkészítésük fáradságos és időigényes, extrém gondosságot és nagy szakértelmet és drágább alapanyagokat, például lószőr vásznat igényel. Éppen ezért egy ilyen öltöny vagy zakó jó eséllyel hat számjegyű összegbe kerül.

A spektrum másik végét a ragasztásos módszer jelenti, amelynek során egy ragasztott szintetikus réteggel adnak tartást a ruhának, ami ugyanakkor veszít is a rugalmasságából. A konfekcióruhák jelentős része ezzel a metódussal készül, amivel, ha gondosan használják, alapvetően nincs is baj. Esetenként azonban előfordulhat az is, hogy a gyenge szakértelem folyományaként a ragasztás egyszerűen elenged, mintha egy buborék keletkezne az összeillesztés mentén, továbbá az aktív használat, vagy éppen az eső hamar viseletessé teszi, elveszi az eredeti tartását. Vagyis ez a módszer olcsó ugyan, de nem tartós.

A két véglet között pihenget az átlag,

a magára adó átlagpolgár számára a legélhetőbb opció a részben varrott vászon, részben ragasztott béléssel készült, hibrid alternatíva.

Ezekben a legkritikusabb helyen, vagyis a mellkasnál gyapjúbélést használnak. Ár szempontjából ezek a közepes kategóriába tartoznak, viszont okosan használva és odafigyelve rájuk sokkal huzamosabb ideig tudsz velük operálni, mint bármelyik, ragasztott szekcióba tartozó ruhával.

A lehetőségek ábrán szemléltetve

Pro tippek 

  • Ha nem vagy benne biztos, és szeretnél biztosra menni egy termék összeállítása kapcsán, magad is megpróbálkozhatsz az ellenőrzéssel. Fogd meg a zakó két oldalát pontosan a gombolási pontnál, ami deréktájt található, és próbálj meg kitapintani valami különállva “lebegő” anyagot. Ha megvan, az lesz a vászonbélés.
  • Magadtól viszont nem fogod tudni megkülönböztetni a teljes és a részleges vászon darabokat, ugyanis – mint említettem – a részben vászon darabokban is pont azon a területen található meg ez az anyag, ahol a kitapintós módszerrel lehetőséged lenne megtalálni. Így nem tudsz mást tenni, mint megkeresni egy szakértő eladót aki átfogó képpel rendelkezik a ruhadarabok összetételéről és összeállításáról.
  • Persze mindig árulkodó az is, hogy milyen márkáról van szó. Egy nagy, híresen jó minőséggel operáló üzletben jó eséllyel nem lősz mellé, ami az árképzésen is meglátszik. Épp ezért

legyél realista: nem fogsz 15.000-ért csúcsdarabot kapni, sőt.

Persze vannak elrugaszkodott árazások is, mikor egy bespoke szabóságnál 900 eurónál kezdődik csak a zakó (240.000 Ft). Azt viszont érdemes tudni, hogy egy ilyen összeállításnál csak az alapanyagok kb. 40.000 rugóba fájnak a gyártónál, és ha ehhez még hozzászámoljuk a munkaerőt, a szállítást és a gyártás egyéb költségeit, a szakértelmet, presztízst, egyebeket, már könnyebb megérteni az elsőre extrémnek tűnő összegeket is.

Egyébként írtunk már arról, hogyan szúrhatod ki gyorsan egy öltöny minőségi hibáit, íme:

A 30 másodperces öltönyteszt

#2 Bőr lábbelik

Alapvetően minden ruhánál élvezet nézni, ahogyan a sebészi precizitással dolgozó szabók megkomponálják a végső darabokat, mégis talán még különlegesebb élményt nyújt, mikor ugyanez egy cipővel történik. Ha az alábbiakat szem előtt tartod ezen bőrtermékek kapcsán, akkor aligha fogod pénzkidobásnak érezni, hogy drágább cipőbe ruháztál be.

A minőség függ

  • Az állat fajától: Ugyanis az egyes állatfajok bőre a méreten és a tömegen kívül az egyes bőrrétegek vastagságának arányaiban is különbözik. Ahogyan az irharéteg vastagsága is fajonként változó.
  • A fajtától: Az állatfajokon belül az egyes fajták bőre is lényeges különbségeket mutat, mint pl. sertés
    esetében a zsírhozamú és húshozamú fajtáknál.
  • Az állat nemétől: A hím egyedek általában nagyobbak, így a bőrfelületük is nagyobb, mint a  tömöttebb bőrű, sűrű rostszerkezetű, rugalmas és szebb barkarajzú nőstényeké.
  • A táplálkozástól: Nyilvánvaló, hogy azok az állatok, amiknek jobb az életminősége, jobb bőrt is fognak adni, ha odafigyelnek rájuk, meghálálják.
  • A vágási körülményektől: A télen vágott állatok bőre hibák szempontjából tisztább, mint a nyári vágásúaké,
    mert a hosszabb szőrzet jobban védi a bőrt a karcolásoktól, illetve kevesebb a különböző élősködők által ejtett sérülés is. A vágóhídon, géppel fejtett bőr minősége a legjobb.

 

Mire figyelj?

Óvakodj az olyan termékektől, amik feljavított anyagból készülnek. Ezek éppen

olyanok, mint egy politikus választási időszakban: ilyenkor a szakemberek a bőr felületét  lecsiszolják, hogy eltávolítsák róla a különböző hibákat, majd az egészet lefújják vegyszerrel, hogy óvják, fedjék és szalonképesebbé tegyék a fogyasztó számára.

Ezek a lábbelik csak bizonyos ideig használhatóak, utána repednek, hámlanak és egyéb ilyen finomságokat művelnek. Ami nem is csoda, hiszen lényegében hulladékbőrből készülnek, egyetlen javukra írható tulajdonságuk az áruk.

Robert De Niro az Ermenegildo Zegna 2017. őszi kampányában.

Amire neked szükséged van jó barát, az a kezeletlen, teljes szemcsés bőr. Ezek lesznek azok, amiket évekig használni tudsz majd ugyanazon minőségben, mert a korral nemhogy rosszabbak, hanem megfelelő ápolás mellett akár egyre jobbak lesznek. Különleges matéria a shell cordovan nevezetű bőröcske, ami a lovak farrészéről származik. Ezt gyakran emlegetik a bőrök gyöngyszemeként, mert kevésbé ráncosodik, hurkásodik, mint a többi variáns, épp ezért a laikus szemlélő számára akár még olcsó, polírozott darabnak is tűnhet elsőre az ebből készült lábbeli.

forrás: Beckett Simonon

A második dolog, ami megérdemli, hogy odafigyelj rá, az a felsőrésznek a talphoz való rögzítése. A legtöbb cipő egyszerű ragasztásos folyamat révén marad a helyén. Vagy nem marad, ugyanis gyakran előfordul, hogy ezek elengednek. A legjobbak azok a lépők, amiket varrtak, ám ezek között is különböző technikákat találunk. A Blake, a Rapid és a Goodyear varrások mind-mind a csúcsminőséget képviselik a lábbelik univerzumában. Az első két esetben a talp alján futnak a szálak, és ha belenézel egy ilyen cipő belsejébe, akkor láthatod is ezeket a varratokat. A Goodyear annyiban különbözik, hogy az öltések a cipőn kívül, látható helyen helyezkednek el.

Edward Green

Pro tippek

  • A jó cipőt onnan ismered meg egyértelműen, hogy idővel egyre jobbá válik: kopott helyett legfeljebb patinás lesz, és úgy simul a lábadra, mintha hozzánőtt volna. Ha rátalálsz egy ilyen darabra, a következő lépődet is ugyanott szerezd be.
  • Mindez persze nem olcsó, igazán minőségi darabokhoz nemigen jutsz 50 ezer forint alatt, de az átlag inkább a 100 ezer körül mozog, viszont ennek kétszeresét mutató árcédulát is könnyen találni például a Váci utca cipőkészítőinél.

 #3 Kötött termékek

Felejtsd el, hogy te majd kitapintod “mennyirepuha”,  meg a “származásihelyolaszország” baromságokat, mert konkrétan sz*rt se érsz velük (nem kevés olasz cucc készül ugyanúgy Kínában, just sayin’). Azzal se nagyon érvelhetsz, hogy “de hát ez kasmír”, mert manapság több a tűzre való, rossz minőségű matéria ebből a jobb sorsra érdemes anyagból, mint az elsikkasztott közpénz. Ha bemész egy méretes szabóságba, ott is tudnak mutatni neked átlagosat és kiemelkedően jót is ebből.

Egyetlen dolog árulkodik arról, hogyan fog viselkedni a pulóver viselés közben: maga a viselés.

Mitől függ a minőség?

Visszatérve a korábbi éttermes párhuzamhoz: a minőség itt is a legjobb alapanyagokban rejlik. Minél hosszabb rostszálakból sodorják a fonalat, annál esztétikusabb és tartósabb lesz a belőle gyártott késztermék. Szintén nem mellékes szempont a fonálsűrűség. Értelemszerűen minél lazábban van kötve egy anyag, annál kevesebb fonál kell egységnyi méretű darabhoz, viszont annál rosszabb lesz a tartása, és annál könnyebben elveszíti a formáját. És ezt a gyártói trükköt épp ugyanolyan egyszerű bevetni kasmírral, mint a leglakosságibb kevert szálas fonállal, szóval önmagában az alapanyag sajnos valóban nem garantálja az élethosszig tartó kapcsolatot kedvenc pulóvereddel.

Pro tippek:

  • Bár az anyag nem minden, de az tény, hogy minél több az összetételben a természetes szál (pamut, gyapjú), annál tartósabb, egyszersmind annál kényesebb az adott kötött cucc.
  • Száz százalékos hatékonyságú módszer nincs, de vásárolj olyan márkáknál amikben megbízol, és amik kapcsán előzetesen jó tapasztalatokat szereztél. Az sem baj, ha nem vettél még náluk kötöttárut, ha más termékeiknél már megtapasztaltál egy stabil szintet, akkor nem valószínű, hogy csalódnál.
  • A józan észre annyiban azért támaszkodhatsz, hogy ha valaki 10.000 Ft körüli áron kasmírt kínál, akkor kezdhetsz gyanakodni. Egy igazi kasmírkecske gyapjából gyártott darabot 50-100.000 csengő forintért vihetsz haza, és hordhatod boldogan.
  • Ha nem engedheted meg magadnak a fenti mókát, akkor válasszhigh quality gyapjú terméket (Shetland, Lambswool, Merino).

Inkább egy korrekt birkagyapjú, mint egy gagyi kasmír.

A fentiekben felhasználtuk a Put This On cikkét.

A kiemelt képen a Hugo Boss fotója látható.

Flo

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás