Bro Guide

Twill. Oxford. Pinpoint. Kalauz az ingedhez.

By  | 

A mostani összeállítás két esetben segít. Az egyik, ha az ember attól parázik, hogy az ideális anyag híján egy melegebb tavaszi napon belepunnyad az összes göncébe, a másik, ha azt hiszi, hogy a tökéletes ing-zakó kombónál kizárólag a két anyag színe számít. A mai cikkben azzal foglalkozunk, hogy miként válassz inget a szövése alapján magabiztosan akkor is, ha éppen nincs a közelben se szabó, se stylist. Akár fast fashion boltokban vásárolsz, akár rád igazítják az ingeidet, hasznos infók jönnek.

Ha próbáltál már rekonstruálni egy, a neten látott öltöny szettet, tudod, hogy az bőven nem elég, ha a szükséges darabok a rendelkezésedre állnak. Az, hogy “látszólag” egy ruhadarab olyan, az kevés. Ingből például számtalanféle van, és rendszeresen folynak értekezések nálunk is gallérról, gombolásról, színről, mandzsettáról – ezekhez hasonlóan fontos viszont a ruhadarab anyaga is, amiről részleteiben talán még nem írtunk. Bizonyára te is hallottál már a twillről vagy az oxfordról, az viszont közel sem biztos, hogy a jelentésével is tisztában vagy. Végigvesszük mindazt, amit ezekről a klasszikusokról tudni kell, aztán egy laza csuklómozdulattal pördítünk egyet a hagyományokon. Korábbi inges tájékoztatónkhoz erre tessék, ez pedig itt egy hasznos videó az ingek minősége közti különbségekről, egy nagyon vicces kiejtéssel, de jól beszélő úrtól:

Milyen szó az a sző?

A szövés a fonal feldolgozásának folyamatát jelenti (legyen az bármilyen anyagból, hiszen most nem elsősorban az anyagokról beszélünk), a szövet pedig az így létrejött kelme. Az anyag szövése azt a tulajdonságot írja le, hogy a rostok milyen mintázat alapján kapcsolódnak egymáshoz. Ez nem csak a háttérben az Asztro show-t bömböltető, unatkozó nénikék sportja;

a szövés határozza meg az anyaga mellett az inged legfontosabb tulajdonságait. Azt, hogyan áll rajtad, milyen érzés belebújni, mennyire tartja meg a hőt, és mekkora szívás kivasalni.

Kit Harington ingben csapatja. Fotó: Twitter

Hogy néz ki ez számokban?

Nagyon egyszerű: minél magasabb az adott anyag minőségét jelölő szám, annál puhább, selymesebb – és mindezek mellett drágább. A skálán az 50-es és a 120-as között a különbség nyilvánvaló, és bár alapvetően a fonal vastagságára utal, a 100 fölötti termékek többnyire már kétszálasak isAz anyag jellemzőit nagyban meghatározza, hogy a sodratot hány szálból készítik.

Infobox: A fonás a textilgyártásban nem azt jelenti, hogy a matériából fancy pulcsit eszkábálsz, hanem azt, amikor a természetes (vagy mesterséges) szálasanyagokból iparilag hasznosítható fonalat készítenek. A sodratnak pedig azt nevezik, amikor több anyagszálat egymás mellé téve kezdik el tekerni egy irányba, hogy az annak szilárdságát növeljék. Ha nagyon szakmaiak akarunk lenni: “a fonal a párhuzamosan elrendezett elemiszálak összesodrásával előállított hengeres test.”

A többszálas anyagot összesodrás útján alakítják ki, egy 140-es inget például két 70-es anyagból hoznak ki frankóra. Persze vannak márkák, amelyek az egyszálas anyagból készült ingeket részesítik előnyben, aminek előnye lehet a puhább, finomabb felszín, hátránya pedig értelemszerűen a strapabírás hiánya. Alapvetően elmondható, hogy bár az ing anyagának minősége jó indikátor, de az, hogy milyen tervezés és gyártási eljárás van mögötte, legalább ugyanennyit számít. Értelemszerűen egy tisztességes márka polcairól levett ing jó eséllyel lesz tartósabb és jól szabottabb, mint egy gagyié – készüljön bármiből.

Conor McGregor feszítget egy – rá jellemző – szerény darabban (fotó:independent.ie)

Hogy néz ki gyakorlatban

Most, hogy nagyjából megkapargattuk a szövés diszkrét művészetének felszínét, itt az ideje, hogy gyakorlatban is feltérképezzük, mivel állunk szemben. Nincs rosszabb, mint a tavasszal random előpattanó, tikkasztó hőségben szaunáznod a vastag inged alatt, elkeseredetten próbálva a baráti beszélgetéseken nem arra fókuszálni, hogy átüt-e már a pisztolytáska, vagy csak te érzed úgy.

Puplin

A puplin egy keresztirányban enyhén bordázott szövet, amely általában selymes fényű, könnyű, puha és rugalmas hatású. Pamutból szövik általában, de létezik poliészter variáció is. Rengeteg mindenre használják, női ruhákat és blúzokat, de függönyt is készítenek belőle. Különösen a a meleg idő beköszöntével rá lehet bukkanni jó darabokra. A puplin

remek légáteresztő képességének hála ideális választás az olyan nyári alkalmakra, amikor a saját önhittséged vagy a munkahelyi körülmények az ellenállhatatlan öltönyöd viselésére kényszerítenek.

Ha többet olvasnál arról, hogyan kell öltönyt viselni a nyári melegben, akkor kattints korábbi cikkünkre.

(fotó: kameleontextil.hu)

Twill

Ez egy igazán tartós szövet, bár vastagsága miatt nem tartozik a summer special kompániába. A twill legtöbbször átlós csíkokat fon a vertikális alsó réteg fölé, de mivel ennek nincs megkötött haladási iránya, ezért a twillnek számos mintázata létezik, úgy mint a halszálka, a tyúkláb, vagy az átlós bordázat. A twill jól állja a pofonokat, nehezen gyűrődik, így legfőképpen nadrágokat gyártanak belőle. Twill inget ezért nyárra kevésbé ajánlanánk.

(fotó: imagenesmi.com)

Oxford

Az oxford egy sávosan vagy kockásan mintázott pamutszövet, aminek a felszíne a jellegzetes sakktáblatextúrát adja ki. Az oxford a casual ingek nagy barátja, egy elég általánosnak tekinthető alapanyag. Tökéletes olyan alkalmakra, amikor a szituáció vérbeli komolyságot nem, de bizonyos fokú tiszteletet azért megkíván. Munkahelyre vagy színházba ideális választás, és a hideg napokon sem hagy cserben.

(fotó: Acorn Fabrics)

End on End

Az End on End egy finoman textúrázott szövet, anyaga könnyed, tapintása finom. Messziről nézve az ilyen technikával készült ingek homogén színűnek hatnak, pedig általában két színből készül.

(fotó: Proper Cloth)

Pinpoint

Hasonló a fent említett oxfordhoz, annyi különbséggel, hogy sokkal finomabb szálakból és szorosabb szövéssel készül. A pinpoint egy jó átvezető az alkalmi oxford és a twill között. Vaskosak és tartósak, tehát mindennapi használathoz tökéletesek, különleges eseményekhez talán kevésbé passzolnak.

(Fotó: FloatingCanvas Wiki – Wikia)

Dobby

A dobby-t flancos anyagként tartják számon. A szövőgépek egy spéci technikával, a fonalak egyenkénti emelésével és süllyesztésével hozzák létre a dobby egyedi mintázatát, amelyből számos eltérő variáció létezik. A lenti is egy példa.

(fotó: D’Marge)

Halszálka

Az angolban “herringbone”-nak mondják, értelemszerűen a jól megfigyelhető, hering alakú mintázata miatt. Súlya és jellegzetes megjelenése miatt réteges öltözetben a legpraktikusabb.

(fotó: Linton Tweeds)

A cikkünkhöz segítségül szolgált a D’Marge anyaga, a kiemelt képen Kit Harrington látható a Dolce&Gabbana 2017-es kampányában.

Flo

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás