Hairstyle

A göndör haj csodás históriája

By  | 

Bár az egyenes haj még mindig menő, úgy tűnik, a hajvasalók egyeduralma lassan véget ér, és a bongyor fürtök újra teret nyernek a női és a férfi fejeken egyaránt. A természetesség még mindig hódító kultuszának hála a laza csigáktól a mikrofonfejig bármi jöhet, és ennek mi örülünk. De mit tehet az, akit az égiek nem áldottak meg göndör fürtökkel? Az, kérem, ondoláltat. Dájerügyi alapvetésünk következik.

Soros-bérenc barátnőm, aki annak idején nevezett gonosz, karvajtőkés bácsi pénzén több hónapig tanult az USA-ban, hüledezve számolt be arról az anomáliáról, hogy

míg a fehér lányok lelkesen daueroltattak, vagy hajsütővassal kínozták a hajukat, addig az afro-amerikai csajok legalább ugyanakkora elánnal egyenesíttették a fürtjeiket.

Bizony, sosem jó az, ami van, és mintha könyvben lenne megírva, hogy ha nem cseszel el egy csomó pénzt, időt és energiát az egyébként önmagától is egészen korrekt külsődre, akkor csak igénytelen trampli lehetsz.

Jómagam épp ellenkezőleg, épp azért döntöttem évekkel ezelőtt a tartóshullám mellett, mert így tudtam legyegyszerűbben átvágni a vékony szálú, semmilyen textúrájú haj+kevés szépítkezésre szánandó idő gordiuszi csomóját. Így reggelente a hajformázásra hónapokon át nemigen van gondom, csak megrázom a fejem, és már kész is. Bár a dauerolás nagy korszaka véget ért (a beautyfy-ban például nem is csináljuk már at all), de egyes trendek a göndör haj felé mutatnak, érdemes hát megismerkedni a tartóshullám alig több mint száz éves, ám technikai extremitásoktól sem mentes történetével.

Fürtevolúció

Mivel a haj és a bőr a gyorsan bomló matériák közé tartoznak, viszonylag kevés biztos tudásunk van az emberi haj kialakulásáról. Annyi bizonyos, hogy a főemlősök mindegyike szőrös, márpedig a haj összetételét tekintve lényegében nem különbözik az állati szőrtől. Fő alkotóeleme ugyanúgy a keratin, egy hosszú láncú fehérje, ami mellett oxigén, hidrogén, nitrogén és kén alkotják a haj és a szőr szerkezetét egyaránt.

De míg legközelebbi rokonaink, az emberszabásúak egész testét szőr borítja, addig nekünk, embereknek a testünk jóval csupaszabb, a szőrzetünk nagy része (alapesetben) a fejünkön foglal helyett. Mitől lehet ez vajon? Nos, a szavannaelmélet szerint a változás hátterében az állhat, hogy amikor Afrika őserdeiben kifejlődő őseink különböző környezeti hatásoknak köszönhetően elhagyták az erdőt, a nyílt, napsütötte  szavannás területeken nem volt szükség a testet melegítő szőrzetre, viszont a napsugárzásnak erősen kitett fej számára kellett valami védelem. Így a test nagy részéről eltűnt a dús szőrzet, és ezzel párhuzamosan kifejlődött az izzadás képessége. Ebben az időszakban még egyértelműen

a göndör volt a nyerő,

hiszen a lelapuló, egyenes szálakkal ellentétben ez alatt jobban szellőzött a bőr, így jobban ellenállt a Nap hevítő hatásának. Aztán ahogyan őseink egyre északabbi területeket hódítottak meg, úgy jelent meg fokoztosan az egyenes haj és testszőr, illetve a világosabb bőr- és hajszín, miközben a genetika csodás játékának hála a göndör fürtök is újra meg újra feltűntek az egyre fejlettebbé váló emberi faj fején.

Ha divattörténeti szempontból nézzük, az emberiség története során a gondosan göndörített csigák lényegében mindvégig az ápolt külső és a szépség ismérvei közé tartoztak. A női haj szerepének változásáról egyébként értekeztünk már, íme:

A női haj rövid története

Már a Willendorfi Vénusz is gondosan formázott, göndör hajat visel, pedig ő aztán nem mai csirke, az óvatos becslések szerint is több mint 20 ezer éves.

A ránk maradt ókori ábrázolások alapján a görögök és a rómaiak egyaránt kedvelték az arc körül esztétikusan elrendezett csigákat, maga Nagy Sándor is bongyor fejjel hódította meg a világot. Egyébként koronás főkön is gyakorta köszönnek vissza a hullámos és göndör fürtök I. Erzsébettől a Napkirályig, de még a mi Rákóczink is ilyen rőzsét viselt a fején, ami újabb ékes bizonyítéka annak, hogy mai urainkkal ellentétben, ő még tudta, mi merre hány méter a világ civilizáltabbik felén.

Dauerwelle für Alle

Mielőtt alászállnánk a dauerolás rejtelmeibe, érdemes szót ejteni a hajhullámosítás/-göndörítés kevésbé high tech módjairól. A legkézenfekvőbb ezek közül az, amit a nők évszázadokon át műveltek: este, lefekvés előtt befonták a hajukat egy vagy több fonatba, és úgy aludtak el. Ennél egy fokkal fejlettebb módszer a nedves vagy száraz hajtincseket papírcsíkokra, majd később hajcsavarókra aplikálni és úgy aludni. Mindezen módszerek közös hátránya, hogy a végeredmény csak az első hajmosásig tart – ez persze, tekintve, hogy eleink akár még csak száz éve is eléggé távol voltak a hetente többszöri hajmosástól, nem is annyira rossz eredmény.

Az első hajsütővasak, melyek egy fém rúdból és egy rá illeszkedő, szintén fémből készült, konkáv elemből álltak, 1872-ben jelentek meg, és általában borszeszégő felett hevítették őket. Ezek használata nagy gyakorlatot igényelt: egyrész jól el kellett találni a megfelelő hőfokot (ha az újságpapír enyhén barnult, jöhettek a tincsek), másrészt kellő távolságot kellett tartani a fejbőrtől, az égési sérüléseket elkerülendő. Nem véletlen, hogy ezek a cuccok még nem lakosssági felhasználásra készültek a pórnép számára, hanem erre alkalmazott, szakképzett személyzet használta őket olyan női (és férfi) fejeken, amelyek meg tudták fizetni őket. A többieknek maradt a papírcsík. Később, az elektromos hálózatok kialakulásával megszületett az árammal működő hajsütővas is, ami különböző formáiban máig létezik.

Az első dauer”víz”

A valódi tartóshullám titka, hogy a hőhatás helyett vagy mellett kemikáliákat is használ, melyekkel a haj szerkezetét átalakítva változtatja meg a hajszálakat. Az első hatékony mixtúra Karl Nessler német fodrászmester nevéhez fűződik, és meglehetősen nem várt helyről érkezett. Minek szépítsük, Nessler

tehénvizelet és víz keverékéből állította elő azt az ammóniás elegyet, ami a mai dauervizek elődjének tekinthető.

Így történik a keratinos hajegyenesítés

A mester eléggé rá volt pörögve a témára, a tehénpisis göndörítés 1905-ös első nyilvános bemutatóját megelőzően évtizedekig próbálkozott kémiai göndörítéssel, és parókáknál egész jó eredményeket ért el, de olyan erős maró szódát kellett használnia, és olyan időigényes volt a folyamat, hogy csak hosszú hajon lehetett alkalmazni. Ez a spirálmódszernek nevezett procedúra abból állt, hogy a nátrium hidroxiddal kezelt hajat olyan csavarókra tekerték fel, melyeket drótok segítségével egy elektromos melegítőhöz csatlakoztattak. Innentől már “csak” mintegy hat órányi türelemre volt szükség, hogy a delikvens élvezhesse a tartós loknikat.

Nessler gépét aztán többen is lenyúlták, és továbbfejlesztették, az egyik leghíresebb modell a Calvete által kifejleszett melegítő volt. A 20-22 tincsre választott hajat megfelelő méretű és formájú csavarókra tekercselték, és ezekre húzták rá az elektromos forrásra csatlakoztatott melegítő csöveket, melyek még arra is képesek voltak, hogy a hajtöveknél jobban, a hajvégeknél kevésbé melegítsék fel a hajat. Bonyolultnak tűnik? Az is:

beautyFY infobox: De hova tűnt a dauer? A trend a kilencvenes évek végén olyannyira erejét vesztette, hogy a hosszadalmas eljárás miatt sok fodrászatban nemhogy nem sok kedvvel, de egyáltalán nem végzik már. A trend a kétezres évek elejére már végképp az “idősebb hölgyek” hajviseletének számított, amit mi első kézből tapasztaltunk meg: a beautyFY alapvetően fiatal felnőttekből álló közönsége az első üzletünk megnyitása óta tulajdonképpen egyetlen egyszer sem (!) kért ilyen szolgáltatást, míg végül ki is vettük az árlistánkból.

A hideg dauert 1938-ban fejlesztette ki egy Arnold F. Willatt nevű, kémiában minden bizonnyal jártas jóember.

A tartóshullám kulcsa a kén,

ezek láncait kell széttördelni, majd újraösszeforrasztani, miután a hajat felcsavarták, így változtatva meg a hajszálak formáját. Előbbi műveletért az ammónium-trioglikolát, utóbbiért pedig a hidrogén-peroxid a felelős. A ’70-es években aztán megjelentek a kíméletesebb, ammóniamentes dauervizek is, ezekhez viszont ismét szükség volt némi hőhatásra, vagyis jó pár hajcsavarókkal eltöltött percre a melegítő búra alatt. Manapság a legelterjedtebb dauervizek nátrium-trioglikolátot használnak az ammónia helyett, ez szintén valamivel kíméletesebb.

Persze itt is megjelentek a piacon az otthoni használatra szánt termékek, de a tartóshullám a hajfestéshez hasonlóan nem játék, elég komoly matériákkal kell dolgozni, és elég könnyű elrontani, ami a buhera-dauer esetében akár egy béna frizuránál némileg súlyosabb következményekkel (komoly hajkárosodás, marási sebek) is járhat. Ezért óva intünk mindenkit az otthoni ondolálástól, még akkor is, ha manapság már nem minden fodrász dauerol szívesen, és még kevesebben vannak azok, akik igazán jó, természetes hatású végeredményt tudnak elérni.

 

A kiemelt képen Amy Adams látható az American Hustle című filmben, a Columbia Pictures fotóján.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás